Vissza a jövőbe a home office korából az irodapiacon

A covid-járvány kényszer szülte megoldásai után jó ideje újra az irodák lettek a munkavégzés fő helyszínei. A lassú, de biztos visszarendeződésre utalnak a statisztikák is, így például a Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fórumának legfrissebb adatai.

E szerint a fővárosi irodapiacon 10,2 százalékkal nőtt a bruttó kereslet a második negyedévben a tavalyi év azonos időszakához képest. Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy 2022. április 1-je és június 30-a között a teljes budapesti modern irodaállomány 4 millió 93 ezer 250 négyzetméterre nőtt. Ez mintegy 100 ezer négyzetméteres emelkedést jelent. Ha ezt az igénynövekedést érzékeltetni akarjuk, jó példát szolgáltat rá az OTP új irodaháza. A legnagyobb hazai pénzintézet idén tavasszal átadott, ultramodern központja 83 ezer négyzetméteren 3 ezer embernek biztosít közösségi és irodateret.

Heti 2-3 napot az irodában töltünk

2022 nyarán elmondható, hogy a magyar cégek egyre határozottabban alkalmazzák a hibrid rendszert, azaz heti 2-3 napos jelenlétet elvárva az irodákban. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nem kell és nem is lehet temetni a szektort, ami kezdi megtalálni a jövőbe vezető új megoldásokat – derült ki a Világgazdaság (VG) júniusi podcast adásából. A Jones Lang LaSalle (JLL) szakértőinek elmondása alapján az elmúlt 2 évben kötött bérleti szerződések tanúsága szerint nem költöztek kisebb irodába a cégek annak ellenére sem, hogy a dolgozók nem járnak be minden nap, és nincsenek bent egyszerre annyian, mint korábban. Ezzel párhuzamosan megnőtt a közösségi és az intim terek területe is, emberközpontúbbak, többfunkciósak lettek az irodák. A podcastban elhangzó fontos megállapítás volt az is, hogy iroda, mint munkakörnyezeti stratégia mára már vezetői szintű kérdéssé vált. Ez azt jelenti, hogy az ezzel kapcsolatos döntések az üzleti, informatikai, és a HR-stratégia szintjére emelkedtek.